USA English ‹ › UZ Uzbek

Found уч: 3284 words & 8 translates

English Ўзбек
It should be recognized that gender is not just about women's rights. Gender allows to analyze people's roles, responsibilities, limitations, and opportunities, and therefore it is a socio-economic and political category that applies to both women and men. ·        Гендер - бу нафақат аёллар ҳуқуқлари ҳақида эканини билиш. Гендер одамларнинг роли, масъулияти, чекловлари ва имкониятларини таҳлил қилишга имкон беради, шунинг учун у ҳам аёлларга, ҳам эркакларга тегишли бўлган ижтимоий-иқтисодий ва сиёсий категориядир.
b) Political issues. The difference lies in how women and men accept and share power and authority: women are more involved at the local level in activities related to their household roles; б) сиёсий. Фарқ - аёллар ва эркаклар куч ва ҳокимиятни қандай қабул қилиши ва бўлишишида: аёллар ўзнинг кундалик турмушдаги роли билан боғлиқ фаолиятда маҳаллий даражада кўпроқ иштирок этади;
There is a misconception that feminism, which advocates gender equality, promotes matriarchy. This is fundamentally wrong. In modern societies, women's rights tend to be infringed, and therefore gender issues often refer specifically to women's rights. The question often arises: what does gender equality offer other than justice? Гендер тенглигини ҳимоя қилувчи феминизм матриархатни тарғиб қилади деган нотўғри тушунча мавжуд. Бу тушунча тубдан нотўғри. Замонавий жамиятларда одатда аёллар ҳуқуқлари бузилади, шунинг учун гендер масалаларида кўпинча айнан аёллар ҳуқуқлари ҳақида сўз юритилади. Кўпинча савол туғилади: гендер тенглиги адолатдан бошқа нимани англатади?
gender equality is when men and women have equal status and equal conditions in society to fully exercise their rights and opportunities. ·      Гендер тенглиги - бу эркаклар ва аёллар ўз ҳуқуқ ва имкониятларини тўлиқ амалга ошириш учун жамиятда тенг мақомга ва тенг шароитларга эга бўлишидир.
A proper understanding of gender equality requires gender sensitivity, which involves recognizing that women as well as men should participate in media policy. ·      Гендер тенглигини тўғри тушуниш учун аёллар, худди эркаклар каби, ОАВ фаолиятига оид сиёсатда иштирок этиши кераклигини англашни ўз ичига олган гендер сезгирлиги зарур.  
There is a need for gender equity, which means the balanced presence and participation of women and men to achieve equality in specific settings. ·      Гендер адолати, яъни муайян шароитларда тенгликка эришиш учун аёл ва эркакларнинг мувозанатлашган мавжудлиги ва иштироки талаб қилинади.
To know what needs men and women have in politics, in society, in programs and projects, gender analysis is conducted. It is a sex-disaggregated study that considers different roles of men and women. This analysis is necessary to consider different experiences, knowledge, talents, and needs. ·      Эркак ва аёлларнинг сиёсат, жамият, дастур ва лойиҳаларга қандай эҳтиёжлари борлигини билиш учун гендер таҳлили ўтказилади. Ушбу тадқиқот жинслар кесимида ўтказилиб, эркак ва аёлларнинг турли ролларини ҳисобга олади. Бундай таҳлил турли тажриба, билим, истеъдод ва эҳтиёжларни ҳисобга олиш учун зарурдир.
The essence of gender analysis is to fully disclose any consequences for both sexes, not to promote or weaken the position of one of the parties. Gender analysis includes:  Гендер таҳлилининг моҳияти томонлардан бирининг позицияларини тарғиб қилиш ёки заифлаштириш эмас, балки ҳар икки жинс учун ҳам ҳар қандай оқибатларни тўлиқ очиб беришдан иборатдир. Гендер таҳлили қуйидагилардан иборат:
It should be noted that Article 5 of the Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination Against Women stipulates that States Parties shall take all appropriate measures to modify the social and cultural patterns of conduct of men and women, with a view to achieving the elimination of prejudices and customary and all other practices which are based on the idea of the inferiority or the superiority of either of the sexes or on stereotyped roles for men and women 3 Таъкидлаш жоизки, «Хотин-қизларни камситишнинг барча шаклларига барҳам бериш тўғрисида»ги конвенциянинг 5-моддасида иштирокчи давлатлар «жинслардан бирининг устунлиги ёки эркак ва аёлларнинг стереотипик роллари ғоясига асосланувчи қарашлар, урф-одатлар ва бошқа барча амалиётларни бекор қилишга эришиш мақсадида эркак ва аёллар хулқ-атворининг ижтимоий ва маданий шаклларини ўзгартириш» учун барча тегишли чораларни кўришлари кераклиги белгилаб қўйилган.
In addition, the decree of the President of the Republic of Uzbekistan "On additional measures to further strengthen guarantees of the rights of the child", No. PP-4296 dated 22.04.2019, states that from September 1, 2019, the age of marriage is equal for both men and women -- 18 years old. Бундан ташқари, Ўзбекистон Республикаси Президентининг 2019 йил 22 апрелдаги «Бола ҳуқуқлари кафолатларини янада кучайтиришга оид қўшимча чора- тадбирлар тўғрисида»ги ПҚ-4296-сон Қарорида 2019 йил 1 сентябрдан Ўзбекистон Республикасида эркак ва аёллар учун никоҳ ёши 18 ёш этиб белгиланган.
It provides a clear description of a number of concepts, including "harassment", "violence", "psychological violence", "physical violence", "sexual violence", "economic violence", "victim of harassment and violence", "protection order" and others. It also stipulates the adoption of measures to change the behavior of those who are inclined to commit or have committed violence, for which it is planned to develop and approve a targeted program. Унда бир қатор тушунчаларнинг қисқача таърифи берилган, жумладан, «тазйиқ», «зўравонлик», «руҳий зўравонлик», «жисмоний зўравонлик», «жинсий зўравонлик», «иқтисодий зўравонлик», «тазйиқ ва зўравонликдан жабрланувчи», «ҳимоя ордери» ва бошқалар; шунингдек, зўравонлик қилишга мойил ёки зўравонлик содир этган шахсларнинг хатти-ҳаракатларини ўзгартириш чораларини кўришни назарда тутади, бунинг учун мақсадли дастурни ишлаб чиқиш ва тасдиқлаш режалаштирилган.
A victim of violence has the right to obtain a protection order that provides state protection from harassment and violence, which entails the application of the measures defined by the Law on the Protection of Women from Harassment and Violence against a person or group of persons who harass or commit violence against women. ·      Зўравонликдан жабрланган шахс ҳимоя ордерини олиш ҳуқуқига эга бўлиб, ушбу ордер тазйиқ ва зўравонликдан ҳимояланиш учун давлат ҳимоясини тақдим этади, хотин-қизларга тазйиқ ўтказаётган ёки уларга нисбатан зўравонлик содир этган шахсга ёхуд бир гуруҳ шахсларга нисбатан «Хотин- қизларни тазйиқ ва зўравонликдан ҳимоя қилиш тўғрисида»ги қонунда белгиланган таъсир кўрсатиш чоралари қўлланилишига олиб келади.
If during the consideration of the issue of the protection order signs of a crime specified in the Criminal Code are revealed, the case materials are sent to the law enforcement agency to decide whether to prosecute the aggressor. ·      Агар ҳимоя ордерини бериш тўғрисидаги масалани кўриб чиқиш чоғида Жиноят кодексида назарда тутилган жиноят белгилари аниқланса, ҳимоя ордерини бериш тўғрисидаги масалани кўриб чиқиш билан бир вақтда иш материаллари жиноий жавобгарликка тортиш масаласини ҳал қилиш учун тегишли ҳуқуқни муҳофаза қилувчи органга юборилади.
If a victim of violence is placed in a special center, she retains her job, and the time spent in the center does not constitute grounds for expulsion from an educational institution for missing classes. ·      Зўравонликдан жабрланувчи махсус марказга жойлаштирилган тақдирда, унинг иш жойи сақлаб қолинади, жабрланувчининг махсус марказда бўлиш вақти таълим муассасасидаги машғулотларни ўтказиб юборганлиги сабабли уни ўқишдан четлатиш учун асос бўлмайди.
The Criminal Code of Uzbekistan provides for punishment for incitement to suicide (Article 103); inducement to commit suicide (article 1031) intentional infliction of bodily harm (articles 104-105 , 109); torture (article 110); threats of murder or violence (Article 112); rape (article 118); forced satisfaction of sexual need in an unnatural form (Article 119); forcing a woman to enter into marriage or preventing her from entering into marriage (Article 136); slander (article 139); insult (Article 140); violation of the equal rights of citizens (article 141). Typically, persons who have committed domestic violence are held liable under the above-mentioned articles. ·      Ўзбекистон Жиноят кодексида ўзини ўзи ўлдириш даражасига етказиш (103- модда); ўзини ўзи ўлдиришга ундаш (103'-модда); қасддан баданга шикаст етказиш ( 104-105 , 109-моддалар); қийнаш (110-модда); ўлдириш ёки зўрлик ишлатиш билан қўрқитиш (112-модда); номусга тегиш (118-модда); жинсий эҳтиёжни зўрлик ишлатиб ғайритабиий усулда қондириш (119-модда); аёлни эрга тегишга мажбур қилиш ёки унинг эрга тегишига тўсқинлик қилиш (136- модда); туҳмат (139-модда); ҳақорат қилиш (140-модда); фуқароларнинг тенг ҳуқуқлилигини бузиш (141-модда) учун жазо белгиланган. Одатда, оилада зўравонлик қилган шахслар юқорида кўрсатилган моддалар бўйича жавогарликка тортилади.
In total, 32 783 protection orders were issued to ensure the safety of victims of gender-based violence.        Гендер зўравонлигидан жабрланганларнинг хавфсизлигини таъминлаш учун жами 32 783 та ҳимоя ордери берилган.
This practice is still doubtful and raises many questions since there are no specific criteria for reconciliation of the parties and no permanent monitoring of the situation in the family after the reconciliation with the aggressor. ·      Ушбу амалиёт ҳали ҳам шубҳали бўлиб қолмоқда ва кўплаб саволлар туғдиряпти, чунки томонларни яраштириш ва тажовузкор билан ярашгандан кейин оиладаги вазиятни доимий равишда кузатиб бориш учун аниқ мезонлар мавжуд эмас.
Usually victims of violence, under pressure from family, friends and society, and also because of fear of stigmatization and being labeled as a "divorcee", agree to continue living with the aggressor, and the aggressor is rarely held accountable. ·      Зўравонликдан жабр кўрганлар одатда оила, дўстлар ва жамият босими остида, шунингдек, стигматизация ва «ажрашган» деган тамғадан қўрқанни учун тажовузкор билан қайта яшашга рози бўлади, тажовузкор эса камдан-кам ҳолларда жавобгарликка тортилади.
Experts distinguish three groups of gender stereotypes.  Мутахассисларнинг таъкидлашича, гендер стереотипларининг учта гуруҳи мавжуд.
all men are strong and brave. ·      барча эркаклар - кучли ва жасур